© 2018. Saufert Gyula - Pilisvörösvári Ligeti Állatorvosi Rendelő  Pilisvörösvár, Kisfaludy u. 48. Tel: +36 26 332-450, +36 30 9241-520

IMPRESSZUM

Állatorvos Pilisvörösvár | Állatortopédia | Pilisvörösvári állatorvos

Tudásanyag

Kisfaludy u. 48. | Telefon: +36 26 332-450 | Állatorvosi ügyelet : +36 30 9241-520

Ligeti Állatorvosi Rendelő Pilisvörösvár - Állatorvos Pilisvörösvár Pilisvörösvári Ligeti Állaorvosi Rendelő - Kutyaozmetika - Állateledel bolt - Állatorvos Pilisvörösvár

ÁLLATORVOSI RENDELŐ

BEMUTATKOZÁS

SZOLGÁLTATÁSOK

GALÉRIA

KUTYAKOZMETIKA

ÁLLATELEDEL BOLT

KAPCSOLAT


ÜGYELET

Külső és belső élősködők

Féregtelenítés az állatorvosi rendelőben

A bal oldali kép: egy 8 hetes kölyökkutya bélsarában találta a gazda, eddig nem kapott féreghajtót.

Jobb oldali kép: egy felnőtt macska hányadékában találták.


De az én kutyám nem férges!

Sokszor hallom a fenti felháborodott állítást a tulajdonosoktól, mikor az évente kötelező veszettség elleni védőoltás beadásakor az immár évek óta szintén kötelező féregtelenítő tablettát akarom a tulajdonos kezébe adni. Pedig az utóbbi időben a média is felkapott egy-két esetet mikor súlyos fertőzés vagy vakság lett a parazitás fertőzöttség eredménye.

Hazai vizsgálatok alapján a bélférgek igen elterjedtek a macskák és kutyák között, minden második kutya és minden harmadik macska bélférgességtől szenved. Sokszor a fertőzött állatok semmilyen tünetet nem mutatnak, és mégis ezerszám ürítik a féregpetéket, melyek felhalmozódnak környezetünkben, a játszótereken , homokozókban.


Hogyan fertőződhetnek kedvenceink?

- leggyakrabban a környezetben nagy számban található peték és lárvák lenyelésével fertőződhetnek. A macskakölykök az anyatejjel is , a kiskutyák még előbb, az anyaméhben fertőződhetnek fonalférgekel. A macskák vadászat során is fertőződhetnek (egér) , mivel a zsákmányállatok gyakran köztigazdái a galand és fonalférgeknek. A galandférgek a bolhászkodás során – a bolhák szétrágásával- is állatokba juthatnak.


Hogyan fertőződhet az ember (főleg a gyermekek)?

Az ember általában a peték vagy lárvák lenyelésével fertőződik( állatokkal való játék után-a féregpeték a macskák bundáján is előfordulnak, kerti munka után kézmosás nélküli étkezés). A macskaürülékkel szennyezett homokozó az egyik leegnagyobb veszélyforrás a gyermekeknek, a féregpeték évekig fertőzőképesek maradhatnak a környezetben.


A galandférgeknek több faja létezik, a lárvális galandférgesség előidézői. A galandférgek kutyákban általában nem okoznak jelentős tüneteket, legfeljebb a végbélnyílás viszketése miatt az állat „szánkázása” figyelhető meg (féregízek ürítése).

A legtöbb galandféreg fajnak az ember „csak” köztigazdája, így az állati bélsárral, földdel, vagy szennyezett élelmiszerrel felvett paraziták az emberi szervezetben lárvális vándorlást folytatnak, de nem élősködnek a bélrendszerben. A lárvális vándorlás során a lárvák a májat károsíthatják, emellett a kisvérkör útján a tüdőbe juthatnak, ahol megindul az ún. hólyagféreg fejlődése. Esetenként a nagy vérkör útján továbbhaladva számos szervben (agyvelő, szem, vesék, lép, izomzat) is megtelepedhetnek. Az érintett szervek ez alatt oly mértékben kárososodhatnak, amely végső soron halálhoz is vezethet.

Tehát a galandférgek a köztigazdákban súlyos belső szervi elváltozásokat, gyomor- bélrendszeri tüneteket, szembetegséget, esetenként halálos kimenetelű folyamatokat indíthatnak el.

Egyes galandférgek esetében az ember a végső gazda (köztigazdák a bolha és a tetü), így a parazita az emberi bélrendszerben élősködni tud. Ilyenkor a betegek hasi diszkomfort érzésről, hányingerről, hasmenéssel váltakozó székrekedésről, valamint lesoványodásról panaszkodnak.

A galandférgek mellett az orsóférgeknek van jelentős szerepe. Az orsóférgek belső paraziták, amelyek a kutya, macska bélcsatornájában élősködnek. A fertőzőképes petéből a bélcsatornában lárva képződik, amely a bélfalba furakodva megkezdi az ún. extraintestinális, vagyis bélcsatornán kívüli utazását, amely szintén az agyvelőt, májat, szemet, tüdőt veszélyezteti. A lárvák a szöveteket gyulladásba hozzák, amelyhez következményes gyulladás illetve másodlagos baktériumos fertőzés is szokott társulni.

A végleges gazdáknál a lárvák a máj, tüdő és egyéb szervek közötti vándorlás után ivarérett férgekké fejlődnek. A 10-18 cm hosszúságúra megnövő férgek a gazdaállatban hányást, hasmenést, idézhetnek elő, súlyosabb esetben pókhas, idegrendszeri tünetek és acetonszagú lehellet jellemző. Az elhanyagolt, kezeletlen esetek kölyökkorban elhulláshoz vezethetnek.

Az orsóféreg nagyfokú fertőzőképességére jellemző, hogy egyetlen nőstény féreg 700 petével képes a férges kutya bálsarának minden egyes grammját (!) megfertőzni, így az állat komoly fertőzési forrássá válik környezetében. (Naponta akár 200 ezer pete is ürülhet a fertőzött kutya bélsarával) A gazdaállat bélsarával ürülő peték a környezetben 2-4 hét alatt fertőzőképes lárvákká alakulnak, amelyek több évig megtartják fertőzőképességüket. Az orsóféreg petéit az ember a fertőzött állattal való érintkezés révén illetve a petéket hordozó homok, föld, mosatlan gyümölcs és zöldség szervezetbe jutásával veheti fel.

A féreg petéit a vivő vagy rezervoár gazdák, például az egér és a nyúl, szintén a földről veszik fel. Szervezetükben a lárvák – vándorlásuk után - nyugalmi állapotba kerülnek, klinikai tüneteket nem okoznak. (A lárvák éllettartama így meghosszabbodhat) Ezek az állatok azonban szintén hordozói és továbbadói a fertőzésnek.

A galandférgek és orsóférgek mellett a kampósférgekről is szót kell ejteni. Kampósférgekkel a kölyökkutyák gyakran már az anyaméhben vagy születés után a szoptatós szukától fertőződnek. A lárvák az izmokba vándorolnak, majd nyugalmi állapotba kerülnek. Ezt az állapotot vemhesség, stressz vagy betegség változtatja meg, amikor az „alvó” lárvák felébrednek.

A kampósféreg éles horgaival a bélcsatorna nyálkahártyájához szorosan hozzá tud tapadni, és vérszívásba kezd. Egy nőstény naponta közel 1 ml vért is bekebelezhet, így hosszabb távon a végleges gazdákban - az emésztőszervi tünetek mellett - vérszegénység áll elő.

Embernél jelentősége a trópusi, szubtrópusi országokban van, hazánkban évente néhány importált eset fordul elő. (WHO becslés szerint a Földön több mint 1 milliárd kampósféreggel fertőzött ember él) Az ember nemcsak szájon át, hanem bőrön keresztül is fertőződhet.


Javasolt féregtelenítési program:


Kutyák 2 hetes kortól

Macskák 4 hetes kortól 12 hetes korig 2 hetente

majd évente 3-4 alkalommal.


Dr. Saufert Gyula
Ligeti Állatorvosi Rendelő Pilisvörösvár